A vertikális gazdálkodás térhódítása

A vertikális gazdálkodás ötlete nem új keletű, először 1999-ben Dickson Despommier, a Columbia Egyetem köz- és környezetegészségügyi professzora vetette fel. Tanítványaival együtt egy felhőkarcolón megvalósítható farmot terveztek, ami véleményük szerint körülbelül 50 000 embert tudna ellátni.

Több mint két évtizeddel később ez a terv soha nem valósult meg, azonban az ötlet megszületett, és a vertikális gazdálkodás mint elképzelés sok innovátor, gazdálkodó és mezőgazdasági szakember gondolatában erősen él.

A vertikális gazdálkodás egyik előnye a megnövekedett terméshozam, ami lényegesen kisebb földterületen termelhető meg. Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy kevesebből termeszthető több.

Ez egyben a környezet számára is előnyös, mivel kevesebb földterület használatával jár, kevesebb erőforrás szükséges a növények termesztéséhez, kevesebb gépet kell használni, és a művelés kevésbé zavarja a földet, az ottani növényeket és állatokat.

Ezen túlmenően a növények beltéri elhelyezése miatt az időjárás sokkal kevésbé zavarja a termést, ami nagyobb össztermést és egyenletesebb minőséget tesz lehetővé.

Ez azt jelenti, hogy a növényeket az év 365 napján lehet ültetni, gondozni és betakarítani, mivel a termesztés ellenőrzött környezetben történik, és független az évszakoktól és az időjárástól.

Egy skóciai vertikális gazdálkodási kísérleti projekt során hatszor gyorsabban nőttek a facsemeték, mint hagyományos szabadtéri környezetben.

Az előnyök ellenére a vertikális gazdálkodás kissé lassan indult be. A Financial Times szerint 2020 óta mindössze 74 hektárnyi földet művelnek meg a világon a vertikális gazdálkodás módszerével.

Jelenleg az Egyesült Államok jár az élen több mint 2000 gazdasággal, és Ázsiában is egyre többen alkalmazzák ezt a gyakorlatot: csak Japánban több mint 200 ilyen gazdaság jelent meg.

Európában is egyre nő az érdeklődés. A vertikális gazdálkodásokba befektető piacvezető cégek egy része Németországban, Hollandiában és Skandináviában található. Egy dániai kezdeményezés keretében, évi több mint 1000 tonna zöldség előállítására alkalmas gazdálkodást kívánnak építeni.

Mindent szempontból nagy üzletnek számít a vertikális gazdálkodás, amely nagy jövő előtt áll. A jelenlegi becslések szerint a piac értéke 2023-ban 5,1 milliárd USD, 2028-ra pedig várhatóan eléri a 15,3 milliárd USD-t, ami mindössze 5 év alatt 10,2 milliárd dolláros növekedést jelent.

A vertikális gazdálkodás ugyanakkor nem mentes a sajátos kockázatoktól és kihívásoktól sem.

Először is jelentős kezdeti beruházást igényel. Egy vertikális gazdálkodás elindítása korántsem olcsó, becslések szerint egy 60 hektáros gazdaság beindítása és működtetése több mint 100 millió dollárba kerülhet.

További kihívást jelentenek az energiaköltségek, amelyekről jól tudjuk, az utóbbi időben meredeken emelkedtek. Ezek csökkenthetik a növekvőképességet és lassíthatják a jövedelmezőséget. Ennek eredményeként több nagy világcég lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse tevékenységét, vagy más olyan helyekre helyezze át, ahol sokkal alacsonyabbak a víz- és energiaköltségek.

Ehhez szorosan kapcsolódik a környezeti tényező. A vertikális gazdálkodás nagymértékben támaszkodik a mesterséges világításra, ezért a hagyományos üvegházi gazdálkodáshoz képest az átlagosnál magasabb energiafogyasztást igényel.

A fentiek folytán sok vállalkozás figyelme a LED-es világítás felé fordult, hogy a kevesebb áramfogyasztás révén alacsonyabb működési költségeket és szén-dioxid-kibocsátást érhessen el.

A LED-es világítási rendszerekbe való befektetés általában 2-4-szer nagyobb lehet, mint a nagynyomású nátrium-gőzlámpáké, azonban a LED-alapú világításba való befektetés már 12-24 hónap alatt megtérülhet, ami hosszú távon költséghatékonyabbá teszi a használatát.