Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a közlekedési ágazat az EU üvegházhatású gázkibocsátásának (GHG) mintegy negyedéért felelős, miközben zajszennyezésnek, légszennyezésnek és a természetes élőhelyek szétdarabolódásának is okozója. Az EEA szerint ez az egyetlen olyan gazdasági ágazat, amelyben 1990 óta nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása. A szervezet szerint a közlekedés a következőképpen változott 2000 és 2019 között:

• Az utasforgalom 20%-os növekedése.
• 86%-os növekedés a légi forgalomban.
• 18%-os növekedés a személygépkocsi-közlekedésben.
• 22%-os növekedés az áruszállításban.

Éppezért a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez biztosítani kell a szükséges helyreállításokat. A közlekedés iránti növekvő kereslet szintén hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra. Az egyetlen járható megoldás ezért a közlekedés környezeti hatásának csökkentésére szolgáló alternatív lehetőségek megteremtése, valamint az egyének ösztönzése a gyaloglásra, a kerékpározásra és a tömegközlekedés fokozottabb használatára. Hogyan reagált a közlekedési ágazat az elmúlt években erre a helyzetre és számíthatunk-e további újításokra?

Az éghajlatváltozás korában a villamosítás a fenntartható közlekedés megvalósításának kulcsfontosságú eszköze. Az elektromos járművek (EV-k) teljesen megváltoztathatják az utazás módját, drasztikusan csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket.

Az elektromos autók egyik legnagyobb előnye, hogy nem termelnek károsanyag-kibocsátást. A fosszilis tüzelőanyagokat elégető belső égésű motorokkal ellentétben az elektromos autók akkumulátorokkal vagy üzemanyagcellákkal működő hajtásrendszert használnak. E motorok működéséből nem származik közvetlen üvegházhatású gázkibocsátás. Ez csökkenti a járművek kibocsátásával kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, javítja a helyi levegő minőségét és a légszennyezést is csökkenti.

Az elektromos járművek megújuló energiaforrásokból történő töltése esetén maximális előnyök érhetőek el. A villamosenergia-hálózat tisztább működésének és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásának köszönhetően az elektromos járművek lehetőséget kínálnak arra, hogy a közlekedés teljesen leváljon a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásáról. A megújuló energiával hajtott járművekre való átállás pedig tovább csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és hozzájárul egy fenntarthatóbb energetikai ökoszisztéma kialakításához.

Az elektromobilitás fontos szempontja a töltési infrastruktúra rendelkezésre állása. A „hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmak” eloszlatása és az elektromobilitásba vetett bizalom növelése érdekében a kormányoknak, a magánvállalatoknak és más érdekelt feleknek be kell fektetniük a töltési infrastruktúra fejlesztésébe. A távolsági közlekedés és a napi ingázás megkönnyítése érdekében elegendő töltőállomást kell telepíteni a közterületeken, munkahelyeken, lakóövezetekben és az utak mentén. A jó és elegendő töltési infrastruktúra fokozza az elektromos járművek iránti érdeklődést és segít elérni ambiciózus szén-dioxid-mentesítési céljainkat.

A tömegközlekedés kulcsszerepet játszik a fenntartható közlekedésre való átállásban, mivel a személyautókhoz képest több ember számára nyújt hatékony és megfizethető mobilitást. Segítségével lehetőség van az üvegházhatású gázok, illetve az üzemanyag-fogyasztást növelő forgalmi dugók nagymértékű csökkentésére. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a tömegközlekedés miként járulhat hozzá Európa szén-dioxid-semlegességi célkitűzéseinek eléréséhez:

Alacsonyabb kibocsátás - A buszok, villamosok, vonatok és a földalatti közlekedés több embert szállít, mint a személygépkocsik. Az ENSZ szerint a személygépkocsikról a tömegközlekedésre való áttérés akár évi 2,2 tonnával is csökkentheti az egyén karbonlábnyomát.

Jobb üzemanyag-hatékonyság - A tömegközlekedésben használt járműveket maximális kapacitás és üzemanyag-hatékonyság érdekében tervezték. A buszok és vonatok például nagyobb utaskapacitást kínálnak, ami csökkenti az egy főre jutó energiafelhasználást és kibocsátást. A technológiai fejlődés eredményeként hibrid és elektromos buszok is készülnek, amelyek növelik az üzemanyag-hatékonyságot és csökkentik a környezetszennyezést.

Kevesebb forgalmi dugó - A városi területeken gyakran előfordulnak forgalmi torlódások, ami időveszteséghez, nagyobb üzemanyag-fogyasztáshoz és magasabb szintű környezetszennyezéshez vezet. A torlódások a tömegközlekedés használatára való ösztönzéssel mérsékelhetők, amely javítja a forgalom áramlását és csökkenti az ingázási időt mind a tömegközlekedést használók, mind a magánjárművek tulajdonosai számára.

Az emberi erővel történő közlekedés vagy aktív közlekedés magában foglalja a gyaloglást, a kerékpározást és a futást. Az aktív közlekedés, ha ösztönzik és előtérbe helyezik, számos előnnyel jár az emberek, a közösségek és a környezet számára. Nem igényel fosszilis tüzelőanyagokat, így kibocsátásmentes, ami hozzájárul a jobb levegőminőséghez.

Emellett az emberi erővel történő közlekedés a közegészségügy javulását eredményezi. Az elhízás, a szívbetegségek és a cukorbetegség csak néhány azon krónikus betegségek közül, amelyek rendszeres gyaloglással vagy kerékpározással elkerülhetők. Az aktív ingázás rendszeres szokássá tétele csökkenti az ülőmunka negatív hatásait, növeli a szív- és érrendszeri fittséget és hozzájárul az általános egészségi állapot javulásához. Az aktív közlekedés jobb a környezetnek, jobb az egészségnek és jobb a pénztárcának.

Bár az elektromobilitásra való átállás eddig sikeresnek bizonyult, az elektromos járművek nem minden közlekedési módra és helyzetre alkalmasak. A légi és a tengeri közlekedésnél például az energiasűrűség és a hatótáv, illetve az elégtelen infrastruktúra miatt jelent kihívást a villamosítás. A tengeri közlekedés ideális alternatívája lehet az ammónia, amely a hajókon a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen kiváltójaként használható. Az ammónia megújuló forrásokból állítható elő, és egy környezetbarát ammónia-előállítási folyamat segítségével ez az üzemanyag szén-dioxid-semlegességet garantál.

Az alkalmazott alternatív üzemanyagok egyéb típusai közé tartoznak a bioüzemanyagok, a hidrogén-üzemanyagcellák és a szintetikus üzemanyagok. A bioüzemanyagok biomasszából, például növényi maradványokból, algákból vagy hulladékanyagokból készülnek. A bioüzemanyagok helyettesíthetik a hagyományos üzemanyagokat, vagy egyidejűleg használhatók, ezáltal csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Habár egyes alternatív üzemanyagok segíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, a végső cél a kibocsátásmentes üzemanyagokra való áttérés kell, hogy legyen. Ide tartozik a megújuló hidrogén előállítása és az olyan korszerű technológiák kifejlesztése, mint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) és a közvetlen levegő-leválasztás, hogy az alternatív üzemanyagok előállítási folyamata ne járjon jelentős mennyiségű kibocsátással.

A 2000-es évek eleje óta jelentős előrelépést értünk el a közlekedés bolygónkra gyakorolt hatásának csökkentése terén. Számos innováció tette lehetővé új technológiák piacra kerülését. Ezek a technológiák a jövőben is tovább fognak fejlődni. Mivel azonban a leghatékonyabb innovációk még váratnak magukra, szükség lehet bizonyos infrastrukturális változtatásokra. Azt viszont tudjuk, hogy jó irányba haladunk, hiszen minden eddiginél több ember van tudatában saját karbonlábnyomának és hoz egyre fenntarthatóbb döntéseket a mindennapi életben.