Nem eshet szó viszont az ember mozgás iránti megszállottságáról, ha nem nézünk fel az égre és nem foglalkozunk a légi közlekedéssel. Hogyan tisztítsuk meg az égboltot?
A légiközlekedési ágazat 2050-re a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás elérését tűzte ki célként. Ehhez a fenntartható légijármű-üzemanyagokra (SAF) kell törekednie. A Nemzetközi Légszállítási Szövetség szerint a SAF – pl. hulladékolajok és -zsírok – bevezetésével akár 80%-kal is csökkenthető lenne a repülésből származó kibocsátás. Hát persze! Repülés használt étolajjal – ki gondolta volna? A SAF viszont számos zöld forrásból is előállítható, beleértve a mezőgazdasági hulladékot és a levegőből közvetlenül leválasztott szenet; ennek csupán a SAF magas előállítási költsége és csekély rendelkezésre állása szab gátat.
Milyen egyéb lehetőségek mérlegelhetők? Nos, DesignSpark podcastunk azzal a Cranfield Aerospace Solutions céggel készült, amely fosszilis üzemanyagról hidrogéncellás technológiára állít át egy meglévő repülőgépet.
Ez a technológia olcsóbb, zéró szén-dioxid-kibocsátással jár, az akkumulátorok energiasűrűsége pedig 1/10-e a hagyományos légijármű-üzemanyagokénak. Lényegében ez a cég építi az első hidrogéncellás, zéró szén-dioxid-kibocsátású, teljes körűen tanúsított repülőgépet.
A podcast a „Project Fresson” témáját feszegeti, hogy miként fejezték be a demonstrátor repülőgép tervezési szakaszát és kezdték meg a tartós tesztelést és gyártást.
Szó esik a rendszer repülőgépbe való beszerelésének kihívásairól is – hiszen a hidrogénhajtás sok helyet igényel. Ironikus, hogy bár a hidrogén a legkönnyebb ismert elem, a szigeteléséhez sok nehéz anyagra van szükség, mivel a gázhoz hasonlóan mindenen keresztül hajlamos átszivárogni. A rendszer beszerelése hihetetlen vagy inkább egyedülálló teljesítmény: ez az eredeti motor erejének 110%-ának előállítására méretezett hidrogén-üzemanyagcellás (HFC) rendszer jelenleg a világ legnagyobb térfogatsűrűségű HFC rendszere – amire mindenki büszke.
Az adásban szóba kerül a jövő, a modell skálázhatósága és az ezzel járó kihívások, illetve az afeletti izgalom, hogy ez az első tanúsított jövedelemtermelő szolgáltatás, amelyet hamarosan fizetős utas- és teherszállításhoz használnak majd – teljes egészében hidrogénhajtásra alapozva. Ezt nem szabad kihagyni, ez valóban a légi közlekedés 3. forradalma. Hallgassa meg a podcastot most!
Természetesen nem minden szennyezőanyag láthatatlan kibocsátás. Az ember is bűnös abban, hogy a technológia örvén hulladékot termel és új kihívásokat hoz létre, amikor a takarításról van szó.
Az űrszemét vagy törmelék esetében ez még inkább nyilvánvaló. Hogyan takarítható el a Föld körül keringő 8 000 tonna szemét? Mi ez? Ez a szemét bizony bármilyen emberi eredetű és már nem ellenőrizhető dolgot magában foglalhat. A méret a 4,5 tonnás nem működő műholdtól az űrállomás javításakor elejtett csavarhúzón át a fagyott vizeletig terjedhet! Veszélyes is, hiszen 7km/mp sebességgel halad (ez annyi, mintha a Marseille és Párizs közötti 800 km-t alig egy perc alatt tennénk meg), és becsapódáskor robbanást okoz.
Kérdezhetnénk, hogy tényleg probléma-e ez. Elvégre jó messze fent van és nincs is útban.
Ez viszont tévedés, mivel a műszaki életünk megóvásához és a folyamatos összekapcsoltsághoz fontos tisztán tartani a Föld körüli pályát. A járművön való navigálástól kezdve a tévézésen át a mobiltelefonunk használatáig műholdaktól függünk. Ez a célja az Európai Űrügynökség tiszta világűr kezdeményezésének: segíteni a takarítást és az űrrel kapcsolatos műszaki ötletek kidolgozását.
Minden elhangzik a kihívásokról, amikor a tiszta űr kezdeményezés vezetőjével beszélgetünk podcastunkban – lenyűgöző!
A gyorsabb és messzebb utazás iránti megszállottság valójában soha nem szűnik bennünk – a jövő kérdése viszont az, hogyan tudjuk mindezt zöldebben csinálni?